Kutatóintézetünkben a környezet védelme iránt elkötelezett közgazdászok, környezetgazdászok dolgoznak. Kutatóink Bartus Gábor, Farkas Borbála, Fucskó József, Kajner Péter, Kis András és Ungvári Gábor, az irodavezetőnk pedig Borbély Anita. Az állandó kutatókon kívül a projektek lebonyolításában számos környezetgazdász, közgazdász vagy természettudományos, műszaki végzettségű szakember, egyetemi oktató vesz részt, sokszor dolgozunk együtt külföldi kutatókkal, akik közül rendszeres külső szakértőnk Glenn Morris.

Dr. Bartus Gábor, vegyészmérnök, közgazdász, a MAKK kutatója. Egyetemi adjunktusként tanít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékén, ahol környezetgazdaságtan és hulladékgazdálkodás kurzusokat vezet. Vegyészmérnökként végzett, majd környezetgazdaságtanból szerzett egyetemi doktori oklevelet. 1998 és 2002 között a dunai kormánybiztos megbízott helyetteseként részt vett a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervével kapcsolatos magyar-szlovák tárgyalásokban, az azokon képviselt magyar álláspont kialakításában, az ehhez kapcsolódó tudományos háttérelemzések koordinálásában. 2002-től 2003-ig az Energia Központ Kht stratégiai és környezetvédelmi igazgatója volt. Kutatási munkája kiterjed a környezetvédelmi szabályozás elemzése, hatásvizsgálata, a hulladékgazdálkodás, a klímavédelem és a természeti erőforrások gazdasági értékelése területeire.

Farkas Borbála, közgazdász, a MAKK kutatója. 2005-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, Környezet és Vidékfejlesztés főszakirányon. Szakdolgozatát vízgazdálkodás témában „Budapest vízkörforgása, Budapest vízháztartásának anyagáram elemzése” címmel írta. Néhány hónapig dolgozott az Innovációs Kutatóközpontban. Az egyetemen kívüli, környezetgazdaságtannal kapcsolatos kutatásait 2005. végén a MAKK-ban kezdte el. Érdeklődési területek: vízgazdálkodás, emisszió-kereskedelmi rendszer, megújuló energiaforrások.

Fucskó József közgazdász. Eredetileg matematika-fizika szakos tanár, ezt a végzettségét 1994-ben a University of Wales környezeti hatásvizsgálat diplomájával (MSc), a University of Cambridge közgazdaságtani diplomájával (BSc) és a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaságtani végzettségével (MA) egészítette ki. 1993-ig középiskolában tanít, 1995-től előbb a HIID, majd a MAKK kutatója. Kutatási szakterületei közé tartoznak: a közgazdasági eszközök alkalmazhatósága környezetvédelemben és az energiapiac szabályozásában (különösen: emisszió- és energiaadók, emissziókereskedelem); a környezetpolitikák makroökonómiai költségeinek elemzése; a közgazdasági számítható általános egyensúlyi modellezés (CGE modellezés) használata a környezetpolitikák hatásainak vizsgálatában.

Kajner Péter 1997-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Társadalomtudományi Karán, okleveles közgazdászként. 2000-ben fejezte be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének Humánökológia Szakirányát. 1997-től 1999-ig a Környezetvédelmi Minisztérium munkatársaként a környezetterhelési díjak bevezetésének előkészítésével, illetve egyéb környezetvédelmi közgazdasági szabályozóeszközök bevezethetőségének vizsgálatával, ezek koncepciójának előkészítésével foglalkozott. 1999-től a MAKK munkatársa. Fő kutatási területei: tájrehabilitáció és vidékfejlesztés közgazdasági, politikai összefüggései és társadalmi megalapozása, agrár-környezetgazdálkodás helye a mezőgazdasági politikában. Részt vesz a BOKARTISZ bodrogközi tájrehabilitációs munkájában. 2000-től 2005-ig a Védegylet munkatársa volt. 2005 óta a UNDP-GEF és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által finanszírozott Élő Tiszáért Program titkára (www.elotisza.hu). A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület elnökségi tagja.

Kis András 2001-ben a Közép-Európai Egyetemen környezettudomány és környezetszabályozás, míg 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen környezetgazdaságtan és információgazdálkodás szakirányokon wdiplomázott. Korábban a SUNY Oswego (USA) egyetemén üzleti adminisztráció szakon végzett. 1995-től 1998-ig a HIID budapesti irodájának munkatársa. Az elmúlt tíz évben elsősorban környezetvédelmi szabályozók közgazdasági elemzésével, az EU csatlakozás környezeti kihívásaival és közgazdaságtani modellezéssel foglalkozott. Szakértelmét víz- és szennyvízgazdálkodási, éghajlatváltozási, ipari szennyezés-csökkentési és hulladékgazdálkodási projektekben hasznosította. Hazai kutatások mellett a közép-kelet-európai régió több országában is dolgozott.

Ungvári Gábor a Központ vezető kutatója, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett közgazdász. Fő kutatási területe a vízhasználat közgazdasági vonatkozásainak feltérképezése, különös tekintettel a hazai ágazati gyakorlatokra és a Kárpát-medence vízkezelési konfliktusaira, továbbá a települési önkormányzatok gazdasági, szolgáltatás-szervezési tevékenységének elemzése (hulladékgazdálkodás, költségvetés-tervezés). Részt vett az MTA-Közgazdasági Kutatások Központja, a Világbank, a British-Know-How Fund, valamint a HIID kutatási programjaiban. Kutatási tevékenységei mellett a Rajk Szakkollégium kurzusvezetője.

Glenn Morris környezet- és természetvédelmi témák, szabályozó-eszközök közgazdasági elemzésével foglalkozik. Több, mint 30 év tapasztalattal rendelkezik levegőtisztaság-védelmi, vízgazdálkodási, talajszennyezési és energia-gazdaságtani kérdések és szabályozók elemzésében és ilyen jellegű projektek vezetésében, az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt. 1994 óta idejének jelentős részét közép-európai projekteken töltötte. Dr. Morris elemzései során a közgazdaságtan széles eszköztárát használja, így többek között pénzügyi modelleket, ökonometriai eszközöket, többpiacos egyensúlyi modelleket, melyek közül több fejlesztésében saját maga is részt vett.